2010. július 15., csütörtök

Tipp kánikula idején

Azt hiszem nem kell most taglalnom az öltözködés nehézségeit 40 fokban - főleg a városban - hiszen mindenki saját bőrén érzi. Mikor már nyugodt, ülő helyzetben is folyik az emberről a víz kedvenceink a kis lenge "egyszálsemmik" lesznek. Ezeket is fel lehet azonban dobni egy szerintem méltánytalanul mellőzött kiegészítővel, ami még praktikus is, ez pedig a legyező.
Amíg nem találják fel a nyakba akasztható légkondikat, azt hiszem ez marad az egyetlen megoldás. Bár lehet akkor sem cserélném le, hiszen a legyezők annyira szépek, kecsesek, különlegesek:)

A legyezők története amúgy időszámításunk előtt kb. 3000-re nyúlik vissza. Az ókorban a görögök, rómaiak, etruszkok használtak legyezőket, egyrészt a hűsítés miatt, másrészt szertartásaikon, míg Kínában inkább a misztikum került előtérbe a legyezők kapcsán.
Az első legyezők még fix kialakításuak voltak, az összehajtható változat csak később a Kínában és Japánban járt kereskedők révén jelent meg Európában. Ezek a legyezők drága játékszerek, státuszszimbólumok voltak, csak a királyi családok, illetve a nemesek engedhették meg maguknak használatát. A legyezők váza ekkor még elefántcsontból, kagylóhéjból készült, amelyet gyakran faragással vagy ezüsttel, arannyal, drágakövekkel díszítettek.
Csupán a XVIII. században vált a közemberek számára is elérhetővé a legyezők egyszerűbb, nyomtatott változata.
A XVIII-XIX. században gyakran a korszak neves festői festettek képeket legyezőkre, még a közízlésnek megfelelni nem akaró impresszionisták is. A londoni legyező múzeum több olyan legyezőt őriz, amelyeket Paul Gaugin és Walter Sickert festett.
(forrás:londonkalauz)

A Monsoon üzletekben (hozzánk legközelebb Bécsben) illetve online áruházukban (www.monsoon.co.uk) beszerezhetőek többek között az alábbi darabok.



De nekem ez is nagyon tetszik, amit a Batthyány téren vettem egy bácsitól:)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Link Within

Related Posts with Thumbnails